Negyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a Vidékfejlesztési Napot december 9-én a Vajdahunyadvárban, amely bemutatta és lezárta a szervezet munkáját.

Nem tudtam ellenállni, amikor meghívtak ebbe a „gyönyörű hálózatba”, emlékezett vissza kinevezésére Medgyasszay László, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke. Elmondta, hogy 25 éves közéleti pályája alatt annyi „tisztességes, önzetlen és a vidékért valóban elhivatott emberrel” még nem találkozott, mint az MNVH-ban.

Mezőszentgyörgyi Dávid, az MNVH főtitkára kiemelte, hogy a szervezet regisztráltjainak száma már meghaladja a 12500-at. Az elmúlt években a hálózat projektötleti felhívásai segítségével elkészült több mint száz kiadvány, amelyek ingyenesen elérhetőek és a rendezvényen is számos példányukhoz lehetett hozzáférni. Emellett tanulmányok, LEADER Helyi Akciócsoportok látogatásai és határokon átívelő együttműködési projektjei, ismeretátadási alkalmak, valamint szakmai rendezvények valósulhattak meg. Az MNVH számtalan esemény rendezője vagy résztvevője volt, honlapja és videói pedig bemutatták a jó gyakorlatokat, a vidék értékeit. Fontos szerepet kaptak az MNVH megyei referensei, akik hozzájárultak, hogy a hálózat elszigetelt működés helyett egyre inkább hidat képezzen a vidéki szereplők között. Az MNVH operatív működtetése ugyan nem marad a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetnél (NAKVI), de a szellemisége igen, hangsúlyozta a hálózat főtitkára, aki egyben a NAKVI főigazgatója. A rendezvény napján 18 fővel megalakult a Magyar Ruralisztikai Társaság is, amelynek céljai hasonlóak az MNVH-éhoz, az MNVH szellemi örökségének továbbvivője. Mezőszentgyörgyi Dávid arra biztatott mindenkit, hogy a jövőben csatlakozzon az új szervezethez.

Az MNVH a vidékfejlesztési program tengelyeihez illeszkedő szakosztályok mentén működött. Az első szakosztály munkáját Weisz Miklós mutatta be, aki kiemelte többek között állásfoglalásaikat, a Youth in the Countryside kezdeményezést, a Fiatal Gazda Konferenciákat vagy a Virágzó Vidékünk Európa Napot.

Podmaniczky László, a második szakosztály társelnöke többek között a 2014-es Hogyan tovább, agrár-környezetgazdálkodás? konferenciát és a 15 részes, egyenként 4-5 jó példát ismertető Vidékességek filmsorozatot említette meg.

A vidék örökségének megőrzésével és életminőségének javításával foglalkozó szakosztályról Krizsán András és Ónodi Gábor beszélt. Előbbi többek között a Csütörtöki Iskola faluszemináriumok és a Nagyapám Háza mester-inas program szerepét hangsúlyozta a tudás, a hagyományok átadásában, míg utóbbi a Magyarországi és Európai Falumegújítási Díj pályázat gondozását emelte ki. Az európai elismerést 2014-ben Tihany nyerte el.

A LEADER szakosztály legfontosabb feladatát az együttműködések kialakításában látta Kovács István, aki szerint erre az MNVH remek példát mutatott. Ehhez a szakosztály is hozzájárult többek között a TRANSLEADER tapasztalatcsere-programmal vagy három napos Kárpát-medencei partnerkereső találkozóval LEADER-szervezeteknek.

Szeressük a fejlesztendő helyet, a szó jó értelmében véve „adjuk el” magunknak és utána másoknak, higgyünk magunkban, építsünk helyi tudást és szerezzünk forrásokat – ezekben az elemekben látta a sikeres helyi fejlesztések kulcsát Csatári Bálint, az MNVH elnökségének tagja. A Nyugathoz tartozunk, és az ottani jó példákat kell ellesnünk, mert csak így lehet sikeres a vidék, mutatott rá.

2010-ben egy olyan megújulás kezdődött a vidékpolitikában, amelynek eredményeire büszkék lehetünk, hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, ennél azonban fontosabbnak tartotta, hogy sikerült visszaadni a vidék önbecsülését. Egyre több fiatal választ olyan szakot az egyetemeken, amely a vidékhez kötődik, és a modern társadalomban is egyre fontosabbként jelenik meg. Az összefogás, amelyet az MNVH jelent, egy aktív közegben dolgozó kezdeményezés. „Befogadó a vidék, és képes a megújulásra” – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva a mezőgazdaság erejét a gazdasági válság éveiben, ami bizonyítja, hogy Magyarország vidékről tud megújulni.

A közösség szerepét emelte ki a vidék életében V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. A falu keresi azokat a lehetőségeket, amelyek újra megteremthetőek, és ez lehet a természetvédelem vagy értékeink összegyűjtése, mondta.

Az MNVH újjászervezése óta hiánypótló szerepet tölt be a vidékfejlesztésben, szögezte le Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A vidéki hálózat működtetése ugyan a következő évben a Miniszterelnökséghez kerül, de számítanak a civilek együttműködésére. Céljuk a munkahelyteremtés és a versenyképesség növelése lesz, amihez nagyon jó alapot nyújt az eddigi munka, mondta az államtitkár.

A rendezvény hagyományaihoz híven idén is felállították a Vidékfejlesztők Karácsonyfáját, amely alá rászoruló családoknak gyűjtöttek ajándékokat. A csomagokat és a fenyőt idén egy kerkateskándi család kapja.

2012-ben két díjat is alapított a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnöksége a vidékfejlesztés területén kimagasló és példamutató tevékenységek elismerésére. Hagyományosan három vidékfejlesztőt és három vidékfejlesztő közösséget tüntetett ki a díjjal a hálózat. Az Év Vidékfejlesztője Díjat Bedő Andrea, a Mesés Hetés projekt elindítója, Kovách Imre vidékkutató, és az Európai Falumegújítási Díjjal Kelet-Közép-Európából elsőként kitüntetett Tihany polgármestere, Tósoki Imre kapta. Az Év Vidékfejlesztő Közössége Díjat az Abaújvári Református Egyházközség, Fülöpjakab település közössége és az őrségi hagyományőrző Őrállók Alapítvány vehette át, míg az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER különdíjban részesült. Az Év IKSZT-je Díjat Újszentmargita Község Önkormányzata vehette át. A Vidékünk Jövője Fotópályázatot Vince Bálintné Mariann nyerte. Az Év Fiatalbarát Önkormányzata címet Alsómocsolád kapta, az Év Fiatalbarát Vállalata címet pedig a balatonkenesei Pékmester Biscuits Kft. hódította el. Az Echo TV versenyén az idei legszebb magyar település Tata lett.

Forrás: NAKVI